Ambrózy báró esetei az idegbajjal

Instagramon ( @themokkapot ) már esett szó párszor az Ambrózy báró esetei könyvekről, de a blogon is szerettem volna egy bejegyzést szent...

Instagramon (@themokkapot) már esett szó párszor az Ambrózy báró esetei könyvekről, de a blogon is szerettem volna egy bejegyzést szentelni a könyveknek, mert egyszerűen zseniális az egész sorozat, utoljára a Harry Potter ragadott magával ennyire. Böszörményi Gyula stílusa elképesztő (az is elképesztő, hogy mennyi kutatómunka áll a könyvek mögött), élmény őt olvasni. Egyszerűen minden klappol az Ambrózy báró eseteiben: a történet, a szereplők, a cselekmény helyszíne és ideje... Tökéletes, na.
Azalatt a pár nap alatt, amíg a könyveket olvastam, Ambrózyékkal keltem és feküdtem, és minden szabad percemben az éppen aktuális kötetet bújtam. A barátom meg is jegyezte, hogy ő még ilyen gyorsan embert nem látott olvasni.  📖

Ebben a bejegyzésben szó lesz az összes megjelent részről (és a teljesség igénye nélkül bemásolom ide az instás bejegyzéseimet a három fő kötetről), megmutatom a kedvenc idézeteimet és spoileresen okot fejtek arról, hogy szerintem kivel mi fog történni az utolsó könyvben. Ez hosszú lesz, szóval hozzatok valami rágcsálnivalót meg nyugtatót, mert újra fel fogjuk emlegetni a harmadik rész végét. 😑

Azoknak, akik még nem olvasták a könyveket: sokat fogok spoilerezni, de jelöltem, hogy meddig érdemes olvasni ezt a bejegyzést.


Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten (2014)

Már nem is emlékszem, hogy hol olvastam a Leányrablás Budapesten című Böszörményi könyvről - talán @teklakonyvei-nél? A Gergő-sorozat (meg a Zsófi könyvek) és a Rontásűzők első kötete óta nem igazán követtem a munkásságát, így aztán nagyon meg voltam lepődve, hogy van ez új sorozata, akiről mindenki ódákat zeng, és már 5 részből áll (?!). Hát milyen kő alatt laktam én? Hogy lemaradásomat behozzam, hétvégén meg is kaptam az Ambrózy báró esetei első kötetét, a Leányrablást Budapestent, amit aztán 24 óra alatt ki is végeztem. ÉS MOST KELL A FOLYTATÁS. Az összes. De miért is volt olyan jó, miért tetszett ennyire? 
🚂 Imádom a történelmi regényeket, így nem annyira meglepő, hogy engem már csak a történelmi háttér miatt is megvett kilóra. Milleniumi ünnepségek, századforduló, Budapest? Bárók, grófok, főnemesség? Jöhet!
📖 Izgalmas, fordulatos, de könnyen követhető cselekmény - az első pár oldal után úgy magával ragad a történet, hogy rossz megállóban szállsz majd le a villamosról (#truestory). Szerintem egy unalmas pillanat nem volt ebben a könyvben, sőt!
👩 Milli tökéletes főszereplő és mesélő - tökéletes abból a szempontból, hogy nem mindentudó szuperhős, aki pikk-pakk mindent megold, hanem "csak" egy 16 éves lány 1900-ből. Milli bátor, érett és intelligens, viszont néha naiv és könnyelmű is. Nekem nagyon-nagyon szimpatikus volt a karaktere, szuper, hogy ilyen lány lett a főszereplő.
🕵️Ambrózy Richárd báró - habár pont róla nem tudtunk meg sokat (remélem, a következő könyvekben igen!) - egy érdekes figura. Nem annyira szimpatikus a viselkedése Milivel (remélem, ez is változik majd), viszont megvan közöttük a kémia, amitől igazán jó párost alkotnak. Remélem, hogy a sorozat végére összejönnek, mert ha nem, hát én megeszem a kalapom....
📝Böszörményi Gyula stílusát én az előző könyveiben is szerettem, bár nem mindig tartottam odaillőnek, itt viszont valami fantasztikus! Élmény volt olvasni. Persze leszokhatna a függővégekről...

A Leányrablás Budapesten elképesztően jó volt, alig várom, hogy a sorozat többi része is megérkezzen hozzám. Mondjuk ha már az első könyv befejezése után sem tudok mit kezdeni magammal, mit fogok akkor csinálni, ha kiolvastam az eddig megjelenteket és várnom kell az utolsó részre? 

Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok (2015)

 Az Ambrózy báró esetei második kötetét is ugyanolyan gyorsan végeztem ki mint az elsőt, és most már egészen biztos, hogy függő lettem. A könyv befejezése után még gyorsan befaltam a Beretva és tőr kiegészítő történetet is, másnap reggel pedig elkezdtem a harmadik részt is. Kész vagyok. Mi lesz velem, ha befejezem azt is, meg a Bitó és Borostyánt is? Hát mit fogok én csinálni a negyedik rész megjelenéséig (ami állítólag karácsony környékén lesz)? De ne szaladjunk ennyire előre, beszéljünk csak A Rudnay-gyilkosságokról. 
Ebben a kötetben Milinek és Richárdnak 10 megoldhatatlannak tűnő bűnesetet kell kibogoznia, ám a nyomozás közben többször is az életükre törnek... A történet szuperül összetett és izgalmas, én az első részt nem éreztem annyira kriminek, ezt viszont már igen; az író remekül hozza össze, majd csavarja meg a szálakat a könyv végére. Megint két szálon fut a cselekmény, nekem mind a kettő tetszett, habár néha leginkább átlapoztam volna a kissé lassabb (de ugyanúgy izgalmas) Cilis részeket, hogy visszatérhessek a nyomozáshoz - de milyen jó, hogy nem tettem, mert a befejezés egyszerűen zseniális volt. 
👩Milit még mindig nagyon kedvelem, bár itt most már sokkal több bajt okoz a meggondolatlanságával, de ez részben a báró hibája is, mert mondjuk mi lenne ha elárulna dolgokat annak a szerencsétlen lánynak? 🤷 Csak úgy kérdezem...
🎩 Richárd viszont sokat fejlődött az előző könyvhöz képest, végre belátja, hogy Mili nagyon is jó partner a nyomozásokban. És még mosolygott is, nem csak morcoskodott. Tetszett az is, hogy bejutottunk a szobájába, és végre-valahára Mili elkezd érdeklődni Ambrózy báró múltja iránt, habár sokat nem tudtunk meg róla, de kezdetnek ennyi bőven elég is volt (se). Viszont mi volt ez a sok testvér-duma? Mondjuk én ezek ellenére is nagyon bízom benne, hogy a negyedik részre összehozza őket az író, és az ilyen dolgokkal csak minket akar félrevezetni...
👥 Sok új szereplőt is kaptunk, közülük a kedvenceim Mári, Fecska és a Hül anya-fia páros voltak (Hülék csak azért, mert az ő karaktereik annyira fantasztikusan lettek megírva). 

Remek ez a sorozat, tényleg. A Beretva és tőr is nagyon tetszett, és "sajnos" már csak a Bitó és borostyán van hátra (a harmadik részt tegnap fejeztem be), az meg még nincs bent a könyvtárban.

"Hangay kisasszony velem van, és bírom az ígéretét, hogy nem fog elájulni."

"Néha félek tőle – szólaltam meg mégis, miután Terka néni elvette előlünk a tányérokat. – Azt hiszem, Richárd gyűlöl engem. 
– Gyűlölet és imádat – sóhajtott Agáta mama, batiszt kendőjével legyintve. – Ugyanazon tőről fakadó bolondságok. Mindkettőt szenvedély szüli, és míg a fent nevezett érzemény ki nem bomlik teljesen, aligha tudható, melyik is valójában."

"Köszönöm, Gáspár bácsi, de a botom nekem épp elég – hárította el a fegyvert Richárd. – Inkább tartsa magánál, mert ennek a háznak az igazi kincse odafönn duzzog, őt kell félteni."

"Mondtam már magának, hogy ne csipegessék annyit a maradék süteményből, mert megárt. 
– Tán adjam mindet a kutyának? – háborodott fel Terka néni."

Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó (2016)

Szóval. Kiolvastam. Utána pedig konkrétan napokig gyártottam az elméleteket, hogy mi és miért fog történni a következő könyvben és egyszerűen nem tudtam magammal mit kezdeni. HOL VAN AZ UTOLSÓ RÉSZ?! 

Az Ambrózy báró esetei harmadik kötete is remek volt, habár a történet számomra nem volt annyira izgalmas, mint a Rudnay-gyilkosságokban. Egy pár laposabb résztől eltekintve azért ebben a kötetben is pörögnek az események, és végre felgöngyölítjük Cili ügyét is. Viszont eddig ez volt a legidegesítőbb könyv, amit valaha olvastam. Minden szereplőt szeretnék felpofozni, legalább egyszer. 😤
Kedves Richárd! Mi lenne, ha egyszer elmondaná Milinek, hogy mi a fészkes fene is történik? Akkor talán az a szerencsétlen lány is a fenekén maradna, nem szökne jobbra meg balra. Ebben a könyvben Ambrózy bárónak volt egy-kettő-három-százhetvenhat húzása, amit egyszerűen nem értettem (többek között az a börtönös dolgot. Ja, meg az utolsó mondatát.) 😱
Ugyanez vonatkozik Milire is. Hát még nem jött rá, hogy a szökés meg ez a megyünk a saját fejünk után dolog nem mindig működik? Komolyan, gyerekek... Ezen kívül nagyszerű ez a könyv is - nagyszerűen lehet tőle idegbajt kapni. Hát szabad így befejezni egy könyvet? 😠

Gondolom, mondanom sem kell, hogy tűkön ülve várom a folytatást - amiben állítólag Milis és Richárdos fejezetek fognak váltakozni, bármit is jelentsen ez. Hát hol van már az a december? A blogon majd lesz egy nagy, összefoglaló bejegyzés is (#fangirl), csak még a Bitó és borostyán kötetre várok, ami semelyik könyvtárban nincs bent.
Imádom ezt a sorozatot amúgy. Nagyon felidegesített, de imádom.😘


"Kérem, barátom, ne kínozza meg őt túlságosan! Szegény kislány még oly fiatal. 
– Ahogy kívánja, Róza – felelt a báró. – Azt hiszem, úgy lesz a legjobb, ha minden faxni nélkül egyszerűen csak lepuffantom és kész."

"Hát még mindig nem érti? – Richárd szájsarkában picinyke mosoly rezdült (vagy csupán én szerettem volna annak látni?). – A kegyed nyugalma nekem ennyi pénzt bőven megér – bökte ki végül. – Ám nagyon kérem, ne toborozzon több ilyen szélhámos zsarolót, különben kénytelenek leszünk eladni a birtokainkat."

"Most már mindent értek – vágtam Agáta mama szavába, majd tökéletes pukedlit mutattam be az én nagyon is tökéletlen ruhámban. – Ha most megbocsát, grófnő, távozom. Valóban jólesne az a forró fürdő, bár még nem döntöttem el, hogy önmagamat vagy inkább Richárdot fojtom-e bele."

A két kiegészítő kötetről külön még nem esett szó - hát most fog. :) 

Böszörményi Gyula: Beretva és tőr (2016)
Falatnyi kis könyv, de ugyanúgy megvan benne minden, mint a "nagyokban", mindenféle mellékszálak nélkül. Richárd is Mili ezúttal az éppen Budapestre látogató perzsa uralkodó elleni sikertelen merénylet ügyében nyomoznak a Hungária nagyszállóban és természetesen mind a ketten hozzák a formájukat (Richárd mogorva, Mili pedig mindenhova beszökik). Szerintem ez egy kimondottan aranyos történet volt, csak lehetett volna benne még több Richárd/Mili meg ilyenek, mint ez:

"Ambrózy báró hosszan, elgondolkodva nézett rám, miközben tekintetében valami szokatlan, lágy és kedves fény jelent meg. – Üdítő, hogy időnként ilyen mérhetetlenül nagy butaságokat képes mondani, Mili – sóhajtotta, majd hirtelen elkomorult. – Ám nagyon kérem, ezt ne akkor tegye, amikor épp egy diplomáciai botránnyal kecsegtető ügyben járunk el.”

Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán (2017)
A Bitó és borostyán azonban egy rendes kisregény, amiben tényleg Milié a terep! A harmadik kötetben Amrózy száműzi Milit egy kis időre a fővárosból, a történet pedig azon a vonaton játszódik, amellyel Mili éppen hazafelé tart (és a változatosság kedvéért erről már nem tudott megszökni) Marosvásárhelyre. Úgy voltam ezzel a résszel, hogy "egynek jó lesz majd" (komoly olvasási válságba kerültem az Ármány és kézfogó befejezése után, lásd majd lentebb), de sokkal jobban tetszett, mint ahogy vártam! Igazi krimit kaptunk, ahol Mili oldja meg a bűntényt - igaz, Richárd is felbukkan (igaz, elég vicces módon), de ő csak a háttérből figyel és hagyja Milit érvényesülni. Szuper volt ez a rész is, na.

"Ilyenek a jó detektívek – mosolyodott el Ambrózy báró, tőle szokatlan melegséggel pillantva rám. – Mili kisasszony pedig, bármily bosszantó teremtés is néha, immár végképp bebizonyította, hogy a legjobbak közül való."

"Annál is inkább – néztem fel rá erősen túljátszott rémülettel –, mivel a kabinban csupán egyetlen ágy van, és így Székelykocsárdig igencsak illetlen közelségben volnánk kénytelen együtt utazni. 
– Maga javíthatatlan, Mili – mosolyodott el a báró, és mintha némi szomorúság csillant volna a szemében."

Csak szólok, hogy innen kezdek el majd spoilerezni. :) Szerintem a fentiekből láthatjátok, hogy ahogy haladtam a könyvekkel, egyre jobban emésztett fel ez a sorozat: az elsőnél még bizakodó voltam, a másodiknál már nem annyira, de azért még ott is okés volt minden, a harmadik kötet pedig egy habzó szájú, földön fetrengő őrültet csinált belőlem. 

Nem tudom, hogy ti hogy voltatok vele, de én az Ármány befejezése után 1) nagyon szerettem volna levetni magam a földre és addig föl nem kelni, ameddig ki nem jön a negyedik rész, 2) konkrétan nem tudtam mit kezdeni magammal, semelyik könyv sem tetszett, amibe belekezdtem. Jó pár napig csak azon pörögtem, hogy a csodálatos Melyiket? kérdés melyik Hangay lányra vonatkozott és. A reggeli és esti készülődésnél is csak ezen járt az agyam és gyártottam az elméleteket - amiket most veletek is meg fogok osztani. 😀

Még mielőtt belecsapnék a lecsóba, egy dolgot még le kell írnom, mégpedig: amióta angolul beszélek, képtelen vagyok a Richárd nevet rendesen, magyarul kiolvasni, ezért az én fejemben a báró úr mindvégig RICSÁRD néven futott. De nem csak őt hívtam Ricsárdnak, az összes "valós" Richárdot így hívom - szerencsére tényleg csak magamban, meg általában jobban szeretik, ha Ricsinek hívja őket az ember, ami azért elég nagy segítség. Ennyi volt a nagy titkom, köszönöm, hogy megoszthattam. 🙃

Szóval: kinek a kezét kérte meg Richárdunk? Okfejtés következik.

Mi szól Mili mellett? (Én azt szeretném, ha ők jönnének össze, sorry not sorry)
  1. Amióta kiderült a titok Emma származásáról, Richárd elég kényes volt arra, hogy mindig kijavítsa Emmát, ha az édesapjáról beszélt, az Ármány végén pedig Hangay lánya kezét kéri meg. Véletlen lenne? Nem hinném! Miért mostanra hagyná abba a szőrszálhasogatást, ha eddig folyton a Hangay lányok orra alá dörgölte, hogy nem testvérek?
  2. Ambrózy tudja, hogy Mili szereti, hagyja, hogy nála lakjon, eteti, ruháztatja, nem foglalkozik azzal, hogy mások a szeretőjének tartják a lány és tényleg törődik vele a maga módján - aztán hirtelen az asztalra csapja a konyharuhát, és el akarja venni ennek a szerencsétlen lánynak a nővérét? Persze, Richárd néha eléggé szívtelen (gondoljunk csak arra, amikor Milit otthagyta a börtönben, pusztán nevelési célzattal), de a fentiek tudatában csak nem viselkedne így.
  3. BEENGEDTE A SZUPERTITKOS SZOBÁJÁBA (jó, ez nem bizonyít semmit azon kívül, hogy tényleg elégedett Milivel, mint tanítvánnyal és megbízik benne, de ez itt most a pozitív gondolatok helye).
  4. Ez a rész: "Maga férjhez menne, Mili? – nézett rám őszinte csodálkozással a báró. – Én azt hittem, komolyan gondolja a detektívi hivatást. – Miért? – torpantam meg hirtelen. – A detektív tán nem ember, mint bárki más? – Nem, kisasszony – felelte Ambrózy báró rideg tárgyilagossággal. – A jó detektív nem engedheti meg magának, hogy esendő ember legyen." aztán puff, elveszek egy másik nőt, aki ráadásul nem is detektív? Na ne már.
Mi szól Mili ellen?
  1. Böszörményi Gyula maga mondta (illetve inkább írta), hogy ő egy gonosz író. Végünk, ennyi, sziasztok. A harmadik könyv vége magában már elég gonosz volt, de biztos, hogy ezt még lehet tetézni. 
  2. Mili 17 éves, Ambrózy meg 25 fölötti (talán mintha 10 év lenne közöttük? Erre mondjuk nem merek megesküdni). Miért venne el Richárd egy "kislányt"? Emma sokkal jobban illene hozzá korban, még akkor is, ha a báró Milit hurcibálja hullanézőbe, ami meg kimondottan nem fiatal lányoknak való elfoglaltság.
  3. Szinte az egész történetet Mili szemszögéből látjuk - mi van, ha csak ő értelmezi félre a jeleket meg Ambrózy viselkedését? Lehet, hogy kedves Richárdunk egy fikarcnyi érdeklődést sem mutat Mili felé úgy, viszont Emmára ő maga mondta, hogy okos, szép és erős nő... aztán erre Emma megszökött, szóval lehet, hogy ezt visszavonta. 😀
  4. A sok "tekintsen engem bátyaként" duma Richárdtól és Agáta mamától.
Találgatások: mi fog történni a negyedik könyvben?

  1. Megtudjuk, ki a menyasszony (és remélhetőleg nem a könyv végén, hogy az egész alatt csak szenvedjen az ember meg ne tudjon mit kezdeni magával, amikor nem a könyvet olvassa. Ez azért durva olvasókínzás lenne).
  2. Ha nem Mili lesz a menyasszony, akkor ugye Emmát veszi el Richárd (aminek már csak azért sem lenne értelme, mert akkor csak szegény Milit kínoztuk a nyomozással HÁROM köteten keresztül, azért, hogy a negyedikben meg arról olvassunk, hogy ilyen csúnyán elbántak vele?), vagy kikosarazzák csórikámat (ha-ha).
  3. Valahogyan előkerül a titokzatos rózsás nő a festményről és valószínűleg Richárd múltjára is fény derül (erre utal az is, hogy most Milis és Richárdos fejezetek fogják egymást váltani).
  4. Mili visszakerül Budapestre, mert különben mi értelme lenne neki fejezeteket szánni? 
Nagyon kíváncsi vagyok a ti véleményetekre: szerintetek mi fog történni a negyedik kötetben? Kinek a kezét kérte meg Ambrózy? Ha nem Mili keze lett megkérve, akkor kaphatuk egy olyan fanfictiont Gyulánktól, ahol igen? 😉

A befejező rész állítólag decemberben jelenik meg, de ennél pontosabb infónk még nincs - akárhogy is legyen, én még a karácsonyi tömegen is képes leszek átverekedni magam, hogy megszerezzem a könyvet (de azért remélem, inkább a hónap eleje felé lesz a megjelenés, hogy azért az ünnepekre kiheverhessük a megrázkódtatásokat).

Minden Ambrózy-rajongónak kitartást decemberig, azoknak pedig, akik még nem olvasták a könyveket, de végigolvasták a bejegyzést (egyrészt ejnye, másrészt: pacsi!): ne kezdjetek bele a sorozatba addig, ameddig a negyedik rész nem jelent meg!

You Might Also Like

7 comments

  1. Az elmúlt két hétben daráltam le -csakhogy ilyen szép, sorozatos szakszavakat használjak :D - az első 4 könyvet (a Bitó és borostyán még hátra van, mert elfogyott mindenhonnan és most nyomtatják újra). Az egész történet, az atmoszféra, a kidolgozottság és úgy mindent imádok ebben a sztoriban. Gyula bátyó előtt le a kalappal, na!

    Szóval, visszatérve a könyvre: nekem kicsit összefolynak, mert ugye én sem hagytam ki szinte semmilyen pillanatot sem, hogy ne olvassak. A harmadik rész végéről hallottam, hogy nagyon gonosz, de hogy ennyire! Hála istennek, nem spoilerezték el -bár amikor Richárdunk ott a végén sétálgatott a hóban, már számítottam valami ilyesmire, de mégis reménykedtem, hogy csak ne... És de, ez lett a vége :D miután befejeztem a könyvet, percekig csak néztem magam elé, utána pedig majdnem nekiestem lekaparni a tapétát kínomban. Hát hogy lehet ilyen gonoszan befejezni ezt?

    Természetesen én is #teamrichárdxmili vagyok, egy világ fog bennem összedőlni, ha nem ők lesznek együtt a végén. Ők az én könyves otp-m, szerintem annyira illenek egymáshoz! (A korkülönbséges dologban nem hiszek, pláne abban az időben, amikor ez a 9 vagy 10 év, ami köztük van, az szinte semmi). Akármennyire "gonosz" író a mi Gyulánk, végül csak belátja, hogy ez az EmmaxRichárd vonal igencsak fura lenne...

    Őszintén bevallom, örülök, hogy csak most fedeztem fel a sorozatot és nem korábban, mert ha tavaly tél óta kellene nekem erre a kötetre várnom, én már rituálisan felvágtam volna az ereimet -mintegy motiváló erőként, hogy csak jöjjön már hamarább az a könyv :D Amikor pedig megjelenik, látom magam nyitáskor a Libriben, majd átveszem a könyvet és minden egyes éber pillanatomban csak ezt fogom olvasni (legalább egy címet jó lenne már végre tudni *fingerscrossed)

    Én is próbálok mást is olvasni, de annyira magasra tette a mércét ez a sorozat, hogy jelenleg nincs, mi überelje. Kitartást és jó várakozást :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. "a tavaly tél óta kellene nekem erre a kötetre várnom, én már rituálisan felvágtam volna az ereimet -mintegy motiváló erőként, hogy csak jöjjön már hamarább az a könyv " :D :D :D

      Én is ott leszek a könyvesboltban megjelenéskor, ha kell, szabadnapot veszek ki és a könyvesbolt előtt fogok aludni.

      Nekem is ők az utlimate otp, a korkülönbség pedig engem sem hat meg, meg ahogy mondod: ez abban a korban nem számított.

      Nekem Ken Follett segített túljutni a posztambrózy stresszen, őt nagyon ajánlom. :)

      Delete
  2. Őszintén megmondom a Richárd névvel én is bajban voltam végig. Örülök, hogy nem vagyok az egyetlen. Számomra továbbra is Ricsard, és az is marad a végéig. ��
    Én a magam részéről nagyon reménykedem Miliben. Jobban szeretném h őt válassza. De sokkal csavarosabb lesz ez annál mint ahogy én gondolom. Nem mintha Hanna különösebben irritálna avagy nem kedvelnèm, de nekem inkább semleges karakter volt, akivel néha nem tudtam mit kezdeni.
    Nagyon tetszett a bejegyzésed. �� Örömmel olvastam,hogy mást is így magával ragadott a sorozat. ��

    ReplyDelete
    Replies
    1. RICSÁRD! :D

      Igen, Emmával én is így állok.

      Örülök, hogy tetszett a bejegyzés, köszönöm, hogy elolvastam :)

      Delete
  3. Én úgy gondolom, hogy a lánykérés nem érzelmi alapon történt "Ricsárdnál" (komolyan ezentúl csak így fogom tudni olvasni.... :D . Szerintem Emma trónörökösi helyzete miatt kellene, hogy ne legyen hajadon és ne akarja valaki esetleg belekényszerítve őt egy frigybe ezzel az országa trónját megszerezve. De ez csak gyanú.... még is erre tippelek. Szóval Richárd taktikailag megkéri Emmát, erre persze Mili kiborul de muszáj lesz lenyelnie a békát. Túl szép lenne, ha csak úgy megkérné most Milit, nm érzem még megalapozottnak. Emmát pedig csak taktikai szinten érzem logikusnak részéről. Ti mit gondoltok erről?
    Szerintem Gulya bácsi inkább taktikus mint romantikus... :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Nikoletta, jézusom, te vagy itt a legokosabb! Megmondom őszintén, ezt azt egész trónörökös részt kizártam, olyan fura volt, de mindegy. JÉZUSOM! És ez tök valószínű... meg igen, Gyulánk nem egy nagy romantikus... :)

      Delete