Charlie N. Holmberg - A papírmágus trilógia

Még a nyáron olvastam el A papírmágus trilógiát (a bejegyzés vázlata június óta ül a piszkozatok között), de mivel október 24-én jelenik...

Még a nyáron olvastam el A papírmágus trilógiát (a bejegyzés vázlata június óta ül a piszkozatok között), de mivel október 24-én jelenik meg magyarul a második rész, egészen aktuális a sorozatról írni. A bejegyzés majdnem spoilermentes, azt az egy pici spoilert a végére tettem és jelöltem is. :)

A papírmágus 
Fülszöveg: 
Ceony Twill összetört álmokkal érkezik meg Emery Thane mágus házába. A varázslóképző iskolában évfolyamelsőként végzett lány fémmágusnak készült, most mégis papírmágiára kárhoztatják – de hát mi haszna a papírnak egyáltalán? Azonban a varázslatok, amelyeket Ceony a csodabogár Thane keze alatt megtanul, rácáfolnak előítéleteire. Ahogy kibomlik előtte a papírmágia csodálatos világa, megismeri tanára sötét múltját és egy olyan tiltott és veszedelmes mágiafajtát, amellyel szemben szinte semmi reménye nem lehet felvenni a versenyt. Mégis muszáj megtennie, mert hamarosan szó szerint Thane szíve lesz a tét. A papírmágus különleges, egyszerre sötét és szeszélyes kaland, amelyet a Disney tervez megfilmesíteni. 


“Never dismiss the value of entertainment, Ceony. Good-quality entertainment is never free, and it’s something everyone wants.”

“I don’t know how many women can claim to have walked a man’s heart, but I’ve walked yours, Emery Thane. And I like the dog.”

"She studied him, his peace and his contentment, the eyes that seemed to radiate life. She studied the shadowy woman beside him from head to foot. He wants to fall in love again.”

Az üvegmágus 
Fülszöveg:
Ceony Twill folytatja papírmágusi tanulmányait, ám tanárával, Emery Thane-nel nem tud olyan könnyen dűlőre jutni, mint a tananyaggal. Amikor ő és Thane macska-egér játékba keverednek egy bosszúszomjas varázslóval, Ceonynak el kell döntenie: hagyja, hogy mások megvédjék, vagy ő próbálja megóvni a szeretteit a fenyegetéstől. Eközben pedig olyan titok birtokába jut, amely az egész mágikus világot kifordíthatja a sarkából, és csak rajta áll, hogy képes-e megakadályozni, hogy ez a veszedelmes tudás rossz kezekbe kerüljön. A papírmágus folytatása még magasabbra emeli a téteket, és egyaránt elbűvöli majd a fiatal és idősebb olvasókat is. 


“You’re a candle that won’t be snuffed, and now the darkest parts of this world can see you. And they don’t tolerate the light.”

“But a man doesn’t have to have dark magic to do dark things.”

“One can never be too irrational.”
A magyar nyelvű kiadás borítói gyönyörűek lettek 

A hibái ellenére - mert hogy vannak - nagyon tetszett A papírmágus sorozat (angolul olvastam) - annyira, hogy három nap alatt ki is végeztem az egészet (úgy, hogy még egy konferenciának csúfolt eseményen is részt vettem. Igaz, nem túl aktívan, mert minden szabad pillanatomban a könyveket olvastam valami mögé elbújva). Egyébként nekem ez a trilógia a tipikusan "egy hétvégés" könyvek kategóriába tartozik: a részek viszonylag rövidek, tehát gyorsan lehet velük haladni, kellemes olvasmány egy pihenős/esős hétvégére.

A könyv alapötlete zseniális - az írónő egy olyan varázsvilágot talált ki, ahol egy bizonyos anyaghoz van kötve a mágia (Nálam nem fognak ostoba varázsigéket kántálni és pálcával hadonászni ✨).
A varázslóképző elvégzése után minden hallgatót felesketnek az adott anyagára, majd egy mester mellett tanulják ki a hozzá tartozó mágiát. Természetesen ebben a világban is megvannak a sötét mágusok, ők anyag helyett vérhez kötötték magukat. Az alapgondolat tehát tökéletes, a megvalósítás azonban hagy némi kívánnivalót maga után (erről majd lentebb olvashattok).

A főszereplőket is szerettem: Ceony szimpatikus, talpraesett lány, a csalódottságát pedig teljesen megértem, hiszen ki szeretne origamizni, ha mondjuk fémből is bűvölhet dolgokat? Mg. Thane, a papírmágus, aki mellett Ceony majd kitanulja a varázslást, egy csendes csendes, titokzatos alak, de hamar összeszoknak Ceony-val (és egyébként is, Emery Thane ). És persze Fennel (sajnos nem tudom, a magyar fordításban mi lett a neve) - ilyen kutyát én is szívesen elfogadnék. :)

Tetszett és meglepett a szívrablós csavar is, és az utána következő utazás - kreatív visszaemlékezés, amiben fény derül Thane múltjára (végre egy könyv, ahol a titokzatos pasiról megtudunk doglokat a történet végére, és nem azon jár az eszed, hogy jó, de mi lett a bal kezével?).

A második kötet, ami egy pár héttel A papírmágus történései után játszódik, szintén nagyon élvezetes olvasmány: új gonoszt kapunk, akivel Ceonynak és Emerynek együtt kell szembenéznie, és egy kicsit jobban pörögnek az események, mint az előző részben: vannak itt látványos harcok és veszélyes titkok is - mindezek ellenére nekem A papírmágus jobban tetszett. Viszont végre láthatjuk Ceonyt és Thane-t együtt dolgozni, a kapcsolatuk is érdekesen alakul, és rengeteg helyes pillanatuk van együtt. 💌

Nagyon szerethető a sorozat, tényleg, megadja azt az olvasóknak, amire számítanak: varázslatot, romantikát, izgalmat - ám van egy pár hiányossága.

Sem a varázsvilágról, sem a szereplőkről nem tudunk meg eleget, ami igazából csak azért zavaró, mert az egész alapötlet fantasztikus - és még milyen lenne, ha tényleg részletesen ki lenne dolgozva? Miért kellett Ceony-nak papírmágusnak tanulnia? Miért van belőlük ilyen kevés? Mi a célja a gonoszoknak? Mit csináltak eddig és miért? Mi volt a céljuk a mészárlásokkal? A varázstalanok mennyit értenek/tudnak a varázslásról? Hogy lehet az, hogy az addig élt mágusok nem fedezték fel azt, amit Ceony?

És ez csak egy pár azokból a kérdésekből, amiket feltettem magamnak olvasás közben (és spoilermentesen leírhatok). Ahogy mondtam, mindezek ellenére nagyon élveztem A papírmágus trilógiát, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy többet vártam tőle (itt minden már csak utólagos okoskodás) - kellemes kikapcsolódás volt a sorozat olvasása, szerintem sokatoknak fog tetszeni, én sok szeretettel ajánlom. Ja, és kíváncsian várom a Disney-féle megfilmesítést. 😊

UI: azért egy kis spoilert bedobok ide a végére :)
Ambrózy-rajongóknak ajánlanám szíves figyelmébe a sorozatot - hasonló helyzetben vannak a szereplők, de itt legalább összejönnek. Hiába nincs annyira kidolgozva és úgy megírva, legalább ez megvan benne - ja, és a Emery nem egy göcsörtös tölgyfabunkó. ;)

You Might Also Like

0 comments